Táplálkozás

Ha megkérdeznénk tíz embert, hogy mit ért egészséges táplálkozás alatt, tízféle választ kapnánk.
A válaszoknak azonban lenne egy közös vonása: sajnos nem engedhetem meg magamnak.

Mit együnk, hogy ne kelljen félnünk? - ez a kérdés, ami egyre gyakrabban foglalkoztatja napjainkban az embereket. A jó egészség megőrzése nem csak a "rossz ételfajták" elkerülésével biztosítható. Állandó és tudatos erőfeszítéssel érhetjük csak el azt, hogy kiválasszuk magunknak azokat a táplálékainkat, amelyek elfogyasztásával biztosíthatjuk a jó erőnlétünket, és a megfelelő közérzetünket.

A táplálkozás legyen egészséges, sőt egészségmegőrző (megelőző) is!

Hiába ismerjük az ételtársítást, hiába állítjuk helyesen össze az étrendünket, ha az elfogyasztott élelmiszer,
nem tartalmazza azt a tápanyag-összetételt (sem mennyiségi, sem minőségi szempontból), ami a tápanyagtáblázat szerint a szervezetünk számára igényel.

Az elmúlt évtizedekben a termőtalajunkat esetenként már 60-70 %-ban kimerítettük, illetve túlműtrágyáztuk. Mostanában hallani lehet arról, hogy ha az EU szabványoknak meg akarunk felelni, jelentős változtatásokat kell végrehajtanunk a mezőgazdaságunkban és az állattenyésztésünkben. Ajánlott újra visszaállítani a vetésforgót, hogy a teljesen kimerült, elsavasodott talajaink újból erőre kapjanak. Sajnos ehhez újra néhány évtizedre lesz szükség.

Már kifejlesztették a klónozott gyümölcsöket, zöldségféléket, amelyeknek se íze, se tápértéke nincs, csupán látványnak szépek. Állataink többnyire tápérték nélküli takarmányt kapnak. Mivel immunrendszerük legyengült, antibiotikumokkal kezelik őket, amik közvetett úton a mi szervezetünkbe is bejutnak. A magyar szabványok egy része ma még nem felel meg az EU előírásoknak (az ÁNTSZ például sokkal magasabb értéket fogad el az adalékanyagokból, antibiotikumokból és E- számos anyagokból).

Tehát bármennyire szeretnénk helyesen táplálkozni, a feltételek nem biztosítottak ehhez. Fel kell ismernünk, milyen nagy jelentősége van a táplálékkiegészítők szerepének. Sajnálatos tény, hogy az emberek gondolatában, általában a tüneti kezelés gyakorlata honosodott meg.

Napjainkban egyre több orvos és az egészségügyben dolgozók közül is számosan kezdenek rájönni arra, hogy korunk betegségeinek nagy része a helytelen életmódnak (túlevés elhízás, kevés testmozgás, stressz) következménye. Szemléletmódunk megváltoztatására van szükség.
A megoldást nem a tünetek kezelése, hanem a MEGELŐZÉS fogja jelenteni.

"Egy gramm megelőzés, felér egy mázsa gyógyszerrel" - halljuk az ismert szólás bölcsességét.

A megoldás nem lehet más mint az, hogy előtérbe kell kerülnie a megelőzést elősegítő, tájékoztató, felvilágosító, motiváló tevékenységnek.

Fontos, hogy a táplálékkiegészítőket tartalmazó alkotóanyagok - gyógynövények, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek stb. - kapcsolata szinergikus (egymás hatását kölcsönösen felerősítő) legyen. Olyan összetételben és mennyiségben ajánlott ezeknek a komponenseknek a szervezetünkbe juttatása, amely életkorunknak, nemünknek és életmódunknak is megfelel.

Új táplálkozási szokásokat tanulhatunk meg, sőt akár egy új életmódot is elsajátíthatunk. Ha sikerült helyreállítanunk a szervezetünk öngyógyító mechanizmusát, egyúttal meg fogjuk őrizni az egészségünket és visszanyerhetjük az ideális testsúlyunkat is.

Az egészségtudatos életmód senkinek nem jár csupán állampolgári jogon, azért mindenkinek önmagának is rendszeresen, aktívan cselekednie kell!

Mik az általános tünetei ha szervezetünk a hasznos tápanyagokból hiányt szenved, ha a salakanyagok és méreganyagok lerakódtak a szervezetünkben: gyakori fejfájás, fáradékonyság, magas vérnyomás, emésztési zavar, puffadás, alvászavar, depresszió és az általános rossz közérzet.

A wellness egyik legfontosabb alapelve a helyes külső-belső táplálkozás. Kiegészítve még a rendszeres testmozgással és a szellemi frissesség megőrzésével, ez biztosíthatja számunkra a szépség és a fiatalos közérzet lehetőségét.

EVÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁS

Az étkezések elsődleges funkciója a tápanyagok biztosítása a szervezetünk számára, és nem csupán egy élvezeti forrás. Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az elfogyasztásra kerülő élelmiszerek tápértékét, minőségét és tápanyag összetételét. Ezt a szervezetünk többnyire hiánytünetekkel jelezi.

A rohanó életvitelünk arra ösztönöz, hogy vegyük igénybe a korszerű, praktikus, mélyhűtött és más tartósító módszerekkel előállított, félkész és kész ételeket. Ezáltal gyakran lemondunk a teljes értékű tápanyagokat tartalmazó friss élelmiszerek fogyasztásáról.

A nyereségük növelését gondosan szemük előtt tartó zöldség- és gyümölcstermesztők maximálisan igénybe veszik a különféle hozamnövelő, érést serkentő, állagmegőrzést javító vegyszerek, adalékanyagok és módszerek alkalmazását. Ennek következtében csökken a zöldségek és gyümölcsök tápértéke, és ezzel párhuzamosan növekszik a szervezetünk számára káros anyagok bevitele.

A hústermelők is megragadnak minden rendelkezésükre álló eszközt, módszert és segédanyagot, (pl. antibiotikumokkal, és növekedésserkentő készítményekkel dúsított tápanyagok) a termelékenységük fokozása, és a kockázataik csökkentése céljából.
Ezért aztán egyáltalán nem szabad csodálkozni azon, hogy a lakosság egészségi állapota egyre romlik.

Sokan elfogadják és beletörődnek az egészségi problémákra adott sztereotip válaszba, miszerint: "Ezzel, ebben a korban már meg kell tanulni együtt élni!".
Nos, a helyzet az, hogy napjaink gyakori betegségeinek döntő többsége, a tápanyaghiányos táplálkozásra és az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Ha az ember elmegy az orvoshoz és elmondja a panaszait, hogy fáj a feje, kimerült, alvászavarokkal küszködik, akkor az orvos többnyire egy azonnali megoldással reagál, és felír valamilyen gyógyszert, amivel a jelzett tünet kezelhető.

Közismert, hogy az élelmiszereinkben többnyire a következő hat tápanyagfajta fordul elő: víz, szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, és ásványi anyagok Ezen tápanyagok bármelyikének a hiánya az emberi szervezetben olyan tünetet okoz, amit az orvosok gyakran betegségként azonosítanak. Valójában pedig, valamelyik nélkülözhetetlen tápanyagfélének az étrendünkből való tartós hiányáról van csupán szó. Ezek viszont táplálékkiegészítők, étrendkiegészítők, étkezést pótlók formájában (italporok, italok, energiaszeletek, teakeverékek, kapszulák és tabletták) könnyen bejuttathatók az emberi szervezetbe.

A szervezetünk csodákra képes, ha biztosítjuk számára a szükséges tápanyagokat.

A táplálékkiegészítőket rendszeresen fogyasztók közül többen számolnak be a "hihetetlen, de mégis igaz" kategóriába tartozó terméktapasztalatokról, melyek a szervezetnek a kiváló minőségű tápanyagok észlelésére adott kedvező reakcióját bizonyítják. Olvassa el !

TUDJA A VÁLASZT?

Igaz, hogy az összes, számunkra nélkülözhetetlen tápanyag megszerezhető az átlagos napi étkezéseink alkalmával elfogyasztott élelmiszerekből, ezért bármiféle táplálékkiegészítők és vitaminok fogyasztása csupán pénzpocsékolás? NEM!

A jelenlegi élelmiszerellátásunkkal az alábbi problémák vannak:
Túl sokat eszünk!. A statisztikák szerint a lakosság közel 60 %-a túlsúlyos, és a szervezetünk számára, még az egészségi állapotunk megőrzéséhez nélkülözhetetlen építőelemek (tápanyagok) minimális mennyiségét sem biztosítjuk.

Elfogyasztotta-e már a mai spenót adagját?

Az 1948-ban még a piacon vásárolt 100 gramm spenótnak a vastartalma 158 milligramm volt. 1965-ben ez az érték maximum 27 milligrammra csökkent. 1973-ban pedig, átlag 2,2 milligramm volt csupán. Ez azt jelenti, hogy 75 tányérnyi spenótot kellene megennie az embernek ahhoz, hogy ugyanannyi vasat tudjon a szervezetébe bejuttatni, mint amennyit 1948-ban egy tányérral képes volt.

Kobaltra is szükségünk van a B12 vitamin beépüléséhez. A B12 vitamin az egészséges vörös vérsejtek termelődéséhez nélkülözhetetlen. Szomorú tény viszont az, hogy azokban az élelmiszerekben, melyek az ételeink jelentős részét képezik, és a legfontosabb kobalt forrást jelenhetnék számunkra, a tesztek ma már nem mutatnak ki semennyi kobaltot sem.

A gyümölcs és zöldségtermelés céljára használt felső talajréteg napjainkban már nagyon silány, tápanyaghiányos. Ebből adódóan a termés meglehetősen alacsony százalékban tartalmazza a szervezetünk optimális egészségi állapota fenntartásához szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Egy átlagos napi étrend nem biztosítja mindazokat a szükséges fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a belső szerveink elhaló sejtjeinek a pótlásához. Amennyiben hiány keletkezik a testünkben, akkor az immunrendszerünk meggyengül, és különféle betegségek kockázatának vagyunk kitéve.

Tehát... tudja-e Ön is biztosítani a napi étkezéseivel a szervezete jó egészségi állapota fenntartásához igényelt 20 féle nélkülözhetetlen aminosavat, 14 ásványi anyagfajtát és 13 féle szükséges vitamint? A különféle egészségvédő, növényi hatóanyagokról már nem is beszélve?

Ki vigyáz az Ön egészségére?

Napjaink rohanó életstílusa arra ösztönzi az élelmiszeripart, hogy a fogyasztói igénynek legmegfelelőbb termékeket állítson elő. Az eredmény pedig a következő: ezek a gyorsan elkészíthető, feldolgozott, tartósított élelmiszerek nem tartalmazzák az egészségi állapotunk megőrzéséhez szükséges tápanyagokat.
Az étrendünkből teljesen hiányzó nyers, élő élelmiszereket, az elhízást elősegítő, magas kalóriatartalmú, alacsony tápértékű tápanyagokkal pótolják. A fogyasztók élelmiszervásárlásainál a leggyakoribb szempontot csupán az íz, az ár és a praktikusság képezi.

Az élelmiszeripari termékek kínálatát a tömegmédia reklámozza. A költséges hirdetések mellett eltörpül a lakosság -többnyire hiányzó -hagyományos módszerekkel történ általános felvilágosítása. Az oktatási rendszerünk intézményein keresztül haladva, egy diák csekély ismereteket szerezhet az egészséges táplálkozással kapcsolatban.

Az egészséges táplálkozás lényegét sokan, sokféleképpen próbálták már meg összefoglalni, hol rosszul, hol jól. A hozzáférhető irodalom is hol jó, hol furcsa, egymásnak ellentmondó tanácsokat ad, sőt néha szakirodalomnak is nehezen nevezhető.

Mindenki szeretne egészségesen élni és táplálkozni, azonban konkrét tanácsok nélkül ez bizony nehezen sikerülhet, hiszen nem lehet mindenki képzett egészségügyi szakember.
Az alábbi tanácsokkal szeretnénk ebben a segítségére lenni.

1. pont
Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink. A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk.

2. pont
Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább margarint vagy olajat használjunk. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülőfoglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás.

3. pont
Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk.

4. pont
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet. Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére.

5. pont
Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.

6. pont
Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget.

7. pont
Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta helyett.

8. pont
Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk.

9. pont
A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Az alkohol káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket. Gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilosak.

10. pont
A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek! Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor. Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.

11. pont
A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a tápálékkiegészítők fogyasztása, és a rendszeres testmozgás.

12. pont
A helyes táplálkozásnak fedeznie kell a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását. Egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk.

Igényeljen ingyenes testelemzést, hogy megtudja testtömeg (BMI) értékét,
és ajánlott napi kcal és fehérjefogyasztás adatát!

Az egészséges életmód egész életen át tanulható

Az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűd kialakulásáért legnagyobb mértékben a gyermekkorban otthon látott pozitív szülői minta felelős, de ha ez el is marad, sosincs késő változtatni: több kutatás is bizonyította, hogy a szakemberek, dietetikusok által összeállított programok, felvilágosító előadások, beszélgetések még idős korban is képesek változtatni a rossz beidegződéseken.

Gyermekeink legfontosabb napi tevékenysége a játék. E tevékenység segít a különböző élethelyzetekre ötletet, mintát adni - ami beválik a játékban, az jó lehet az életben is. A játék tanulássegítő szerepét már régen felismerték, több módszer alkalmazza. Segíthet-e az aktív életmód alapjainak elsajátításában? A válasz: igen. Több program is létezik már, mely erre koncentrál.

Az USA-ban egy 12 héten át zajló program keretében próbálták a résztvevő gyerekeket elindítani a fittség felé vezető úton. Ez idő alatt a gyerekek kipróbálhatták az egyénre szabottan összeállított mozgásprogramot, melyben kardio-fitness, izomerosítő és -nyújtó gyakorlatok, a csontfejlődéshez ajánlott mozdulatok, jóga, ugrálás is helyt kapott, valamint gyakorlati ismeretekre tehettek szert a kiegyensúlyozott táplálkozás terén is. A programban kapott étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, telítetlen zsírokat, teljes kiőrlésű gabonából készült terméket tartalmazott. A gyerekek a programot kedvelték, sok ismeretre tettek szert az aktív életmóddal összefüggésben, és a három hónap elteltével végzett vizsgálatok egyértelmű javulást mutattak egészségi, fittségi állapotukban, táplálkozási szokásaikban és ismereteikben, ráadásul a gyerekek testösszetétele is kedvező irányba változott.

Európában is hasonlóan játékos módszerhez folyamodtak olasz kutatók. Az általános iskolás korosztályt megcélzó "Kaledo" program keretében a 11-14 éves gyerekek heti egyszer egy 15-30 perces játék keretében találkoztak az aktív életmód alapjaival. Hogy mennyivel hatásosabb e játék keretében az ismeretek elsajátítása, mint "száraz" tanórai anyagként, azt bizonyította a program végén végzett felmérés, melyből kiderült, hogy a Kaledo segítségével az iskolások több és mélyebb ismeretre tettek szert. Gyakorlati vonzata is volt: a résztvevő gyerekek zöldségfogyasztása nőtt.

A serdülők szülei sokszor sóhajtanak fel, gyermekük "nehéz korban" van, nem hallgat a szülőkre, nem befolyásolható. Ennek ellenére a tinédzserek táplálkozási szokásait mégis leginkább a szülők életmódbeli hozzáállása alakítja. Erről a tényről számolnak be azok a kutatók is, akik az USA-ban 810 serdülő és szüleik testsúllyal összefüggő táplálkozási, életmódbeli szokásait vizsgálták.

A kutatás kimutatta, hogy nem elegendő az iskolában, vagy otthon gyermekeink egészséges és aktív életmóddal kapcsolatos elméleti ismereteit bővíteni, a legfontosabb számukra (még ebben az életkorban is) a gyakorlati példa, a szüleiktől látott minta. Mindennapi életük gyakorlati döntéseit - rendszeres fizikai aktivitás, és kiegyensúlyozott étkezés (azaz mindenből lehet mértékkel enni és inni) terén is - az otthon látottak befolyásolják elsősorban. Mutassunk példát!

A főiskolások, egyetemisták elméletileg már sokkal több ismerettel rendelkeznek az egészséges és aktív életmóddal kapcsolatban, de e téren tanulniuk nekik sem felesleges - bizonyította egy felmérés, mely 185 amerikai főiskolás lány részvételével készült. A felmérés során a résztvevők testtömeggel összefüggő táplálkozási és életmódbeli ismereteit vizsgálták. A kutatók arra keresték a választ, hogy a normál testtömegű főiskolás lányok másként étkeznek-e, mint túlsúlyos, elhízott társaik. Ehhez megvizsgálták a lányok testmagasságát, testtömegét, csípő és derékkörfogatát, valamint a testzsírszázalékot, és rákérdeztek táplálkozási szokásaikra, fizikai aktivitásukra.

A testtömegindex (BMI) alapján a résztvevők 20%-a túlsúlyos, 12%-a elhízottnak bizonyult. A lányok legtöbbje (83%-a) fogyókúrázott már étrendmódosítással és gondolta úgy, hogy a jelenleginél több lenne a súlya, ha nem diétázna. Az ideálist testsúlyt illetően aktuális testsúlyánál mindenki kisebbet tartana ideálisnak: a normál testtömegűeknél ez az aktuális súlyuk 94%-a, a túlsúlyosaknál a 85%-a, az elhízottak esetében pedig 74%-a lenne. A vizsgálatban résztvevő főiskolások 80%-a végez valamilyen módon fizikai aktivitást annak érdekében, hogy súlyukat kordában tartsák, ám csak 19%-uk sportol olyan aktívan, hogy az valóban hozzá is járul a testtömeg csökkenéséhez.

Az étkezéssel kapcsolatos attitűdöt vizsgálva a normál testtömegűek 44%-a gondolta fontosnak, hogy kevesebbet kell enniük, a túlsúlyosaknál ez az arány 57% volt, az elhízottaknál pedig 81%. A mesterséges édesítőszerek használatát a normál testtömegűek és túlsúlyosok 31%-a, míg az elhízottaknak csak 5%-a tartotta fontosnak.

A kutatók megállapították, hogy a főiskolás lányok esetében az egészséges életmóddal kapcsolatos nyitott, interaktív beszélgetés hozzáértő szakember (dietetikus) vezetésével nagyon fontos lehet az ideális testsúly fenntartásában vagy elérésében.

Az egészséges és aktív életmódnak egész életünkben nagyon fontos szerepet kell betöltenie. Az idő előrehaladtával a különböző funkcióromlások bekövetkeztével az étrendben is változtatások szükségesek, hiszen egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással megelozhető számos betegség kialakulása, vagy a már kialakult egészségi állapot fenntartható. De hogyan vegyünk rá idős embereket régi szokásaik és étkezési beidegződéseik megváltoztatására vagy éppenséggel feladására?

Ezt a problémát járták körül Hollandiában. A kutatók 60-69 év közötti, összesen 5427 nő táplálkozási szokását mérték fel. A vizsgálatban 22 ételcsoport fogyasztási gyakorisága alapján három csoportba sorolták a hölgyeket. Az egyik csoport tagjai a mediterrán diétához hasonlóan sok növényi zsiradékot, tésztát, rizst, halat és vörösbort fogyasztottak. A másik csoport tagjai hagyományos holland ételeket ettek, amelyet sok hús, zöldség, burgonya és alkoholos italok jellemeztek. A harmadik csoport tagjai szintén a hagyományos holland ételeket fogyasztották, de azok közül inkább az egészségesebb nyersanyagokat választották, sok zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, burgonyát és nem alkoholos frissítoket fogyasztva.

Azt gondolhatnánk, hogy a legalacsonyabb megbetegedési és halálozási ráta a mediterrán diétát követők körében volt. Ezzel szemben a kutatók azt találták, hogy a hagyományos holland étrend egészséges variánsát követők csoportjában ez az arányszám alacsonyabb volt, még a mediterrán diéta alacsony mutatóinál is. Ebből számunkra is levonható a tanulság, hogy nem kell az idős emberekre mindenáron új szokásokat erőltetni, hanem a meglévő ételeik, étkezési szokásaik megválogatásával egészségesebb étrend összeállítására kell tanítani őket. Ezeket valószínűleg könnyebben és megbízhatóbban fogják betartani, mint egy számukra idegen, érthetetlen és furcsa diétát.

Nálunk szinte gyerekcipőben jár a csoportos táplálkozási tanácsadás a nyugdíjasklubokban, -otthonokban, és csak kevés helyen ismerték fel a dietetikus szerepét a nyugdíjas korúak táplálkozási ismereteinek bővítésében. Pedig az idős emberek táplálkozási attitűdje gyakran rossz szokásokon alapul, melyeket - ha nem is feltétlenül könnyen, de mindenképpen - korrigálni lehet és a meggyőzés eszközeivel, jól felépített előadásokkal valamint kötetlen munkafoglalkozásokkal (ételbemutatók, közös főzés) a helyes irányba terelni.

Az időseket sújtó legtöbb, korral járó betegség megelőzhető vagy szinten tartható megfelelő táplálkozással és változatos folyadékbevitellel ezt támasztja alá egy nemrégiben Kanadában végzett felmérés. Ott régebb óta működik egy program, az Evergreen Action Nutrition (EAN), melynek célja az időskorúak táplálkozástudományi ismereteinek elmélyítése az egészségük megőrzése céljából. A három évig tartó vizsgálat alatt kérdőívek segítségével beigazolódott, hogy a csoportos meggyőzés mind informális (előadások, bemutatók), mind formális (ételbemutatók) módon hatékony lehet a nyugdíjas rekreációs centrumokban. Az EAN program keretében ételbemutatókon részt vettek nagyobb arányban számoltak be étkezési gyakorlatuk megváltoztatásáról, körükben nőtt a zöldség és gyümölcsfogyasztás és napi étkezési gyakoriságuk száma is nőtt. A programban résztvevők egészségesebb étkezési attitűdről számoltak be a program végén.

Egészséges táplálkozás?

Igényeljen ingyenes testelemzést, hogy megtudja testtömeg (BMI) értékét, és ajánlott napi kcal és fehérjefogyasztás adatát!

Az egészséges életmód egész életen át tanulható

Igényeljen ingyenes testelemzést, hogy megtudja testtömeg (BMI) értékét,
és ajánlott napi kcal és fehérjefogyasztás adatát!